2012. március 9., péntek

A lencsefasírt és a hamburgerzsömle találkozása


Biztos mindenki ismeri azt az érzést, hogy hirtelen bizonyosan tudja, hogy hamburgert kell ennie, pedig szinte soha nem szokott. Nekem valahogy kimaradt az életemből a hamburgeres korszak: sem a klasszik magyar savanyúságos, sem pedig az amerikai étteremláncok hamburgerei nem voltak életem meghatározói ízei. Talán egyszer kóstoltam mindkettőt... Aztán tavaly tavasszal az egri Imola étteremben pillantottam meg egy tányért az egyik pincér kezében, amin egy hatalmas, gyönyörű hamburger mosolygott. Elég meglepő élmény volt egy első osztályú étteremben. Néhány hét múlva visszatérve természetesen hamburgert ebédeltünk az egri vár alatt lévő nyugis-napos teraszon. Hát ez sem a savanyúságos hamburgerre, sem pedig a McDonaldos hamburgerre nem emlékeztetett, az biztos. Azóta motoszkál bennünk a hamburgerkészítés. Most jött el az ideje: a marhahúspogácsát ezúttal lencsefasírtra, az édeskés hamburgerzsömlét pedig házi sütésű ízletes megazsömlére cseréltük. Házi mustár, házi paradicsomléből rögtönzött ketchup, salátalevek és retek kerültek bele. Nagyon jó volt!


A hamburger azért is jutott eszünkbe, mert a tavaszi napsütés ösztönzésére egyre többet kerekedünk fel egy-egy hosszabb vagy rövidebb kirándulásra. Egy tartalmas és izgalmas szendviccsel pedig az erdőket járva is marad elég energiánk egész napra. A lencsefasírttal és zöldségekkel illetve fűszeres szószokkal megtömött zsömle jól csomagolható és szállítható, ízletes és izgalmas, ráadásul remekül variálható is: tehetünk bele bármilyen zöldséget, csírákat, szószokat, sőt a fasírtot is kedvünkre alakíthatjuk különféle fűszerekkel, sőt akár másfajta hüvelyest is választhatunk alapanyagként.
A lencsefasírtot hasonló módszerrel készíthetjük el, mint a falafelt, ami csicseriborsó és illatos közép-keleti illatos fűszerek keveréke forró olajban kisütve. A lencsefasírtot ezúttal nem fűszereztük nagyon, hanem inkább a lencse természetes ízét hagytuk érvényesülni. A fasírtmassza felébe tettünk egy tojást, hogy kiderüljön vajon a tojásos vagy a tojás nélküli verzió működik-e jobban. Mindkettő remek állagú, jól süthető, nem esik szét. A tojásos talán egy leheletnyivel könnyedebb és kicsit közérthetőbb, de a tojás nélküli variáns is teljesen beemelhető. (A képeken a tojás nélküli fasírtot látjátok. Ezt fotóztam, hogy elég meggyőző legyek...)

A lencse nagyon tápláló és hasznos növényünk, az első haszonnövények egyike és az egész világon mindenhol termelik és fogyasztják. Indiában állítólag több mint ötven, változatos színű és méretű lencsefélét termesztenek. A lencse gyógyító hatása leginkább a vese állapotán érzékelhető: serkenti a mellékvesét, ezáltal a vese életerejét - tehát a Yin funkcióját - táplálja.
Ha esetleg amiatt idegenkednénk a lencsefasírttól, mert nehezen tudjuk emészteni, érdemes néhány jótanácsot megfogadni, mely könnyebben emészthetővé teszi a hüvelyeseket.

Lencsefasírt
(Hozzávalók 4 személyre, 8 közepes vagy 6 nagyobb nagyságú fasírthoz)
  • 25 dkg lencse (mi hagyományos barna lencsét használtunk ezúttal), kiválogatva és megmosva, leszűrve, majd 10-12 órára beáztatva
  • 4 cikk fokhagyma, megtisztítva és felaprítva
  • 1 közepes fej hagyma/lilahagyma, megtisztítva és felaprítva
  • 1 csokor petrezselyemzöld, megmosva és felaprítva
  • 1 tk köménymag, (frissen) őrölve
  • 2 tk morzsolt majoránna
  • 1 tk só
  • 1 tojás (nem fontos, remekül működik tojás nélkül is 
  1. A beázatott lencsét szűrjük le, és húsdarálóval daráljuk le.
  2. A lencsemasszát fűszerezzük a többi hozzávalóval. Keverjük össze, és tegyük félre 10-20 percre, hogy egy kicsit összeérjen.
  3. Ha szeretnénk keverjünk bele egy tojást.
  4. Forrósítsunk fel olajat egy serpenyőben.
  5. Készítsünk tenyérnyi, lapos fasírtokat, és süssük mindkét oldalukat barnára. Vigyázzunk, hogy ne égjenek meg, viszont süssük át jó alaposan!
Hamburgerzsömle
Hozzávalók (6 nagyobb, 8 közepes zsömléhez)
  • 2 dl tej
  • 3 dkg vaj + 3 dkg a kenéshez
  •  fél csomag (5 g) szárított élesztő
  • 1 tk méz
  • 30 dkg fehér liszt (BL 55)
  • 10 dkg teljes kiőrlési tönkölyliszt
  • 1 tk só
  1. A tejet addig melegítsük a vajjal együtt, amíg a vaj elolvad. Hűtsük vissza szobahőmérsékletűre.
  2. Tegyük a vajas tejbe az élesztőt és a mézet, tegyük meleg helyre, és hagyjuk felfutni - kb. 15 perc alatt elkezd habosodni és megemelkedni.
  3. Keverjük össze egy tálban a liszteket, keverjük hozzá a sót.
  4. A liszthez öntsük a tejes élesztőt, és gyúrjuk össze. Jól gyúrható tésztát kapunk.
  5. Takarjuk le egy tiszta konyharuhával, és tegyük meleg, huzatmentes helyre kelni legalább 1-2 órára.
  6. Liszttel szórjuk be a nyújtófelületünket: egy nagy gyúródeszkát vagy az alaposan letakarított konyhapultot. A tésztát emeljük ki a tálból, osszuk 6 darabra.
  7. A hat tésztagombócot formázzuk kézzel szép kerekre, és tegyük kiolajozott és kilisztezett vagy sütőpapírral kibélelt tepsire. 
  8. Takarjuk le a nyers zsömléket egy nedves, de jól kicsavart tiszta konyharuhával, és hagyjuk kelni 30 percig.
  9. Melegítsük elő a sütőt - nálunk gáz legmagasabb fokozat, a könyvben 225 fok -, toljuk be a tepsit, és süssük aranybarnára a zsömléket kb. 30 perc alatt. 10 percenként kenjük be a tetejét vajjal.

2 megjegyzés:

  1. Köszi ezt a húsmentes fasírtfajtát is! Egyre jobbak a leíró részek a cikkekben!

    VálaszTörlés
  2. enném két pofára

    VálaszTörlés