2012. október 10., szerda

100. bejegyzés - új sorozat: Öt Elem a konyhában I. - alapelvek

A  blog lassan egy éve alatt száz bejegyzés került közlésre, ami egyfajta summázásra és értékelésre buzdít minket. Levontuk a következtetéseket, tapasztalatokat gyűjtöttük ez idő alatt, ami kapcsán elég sok változtatást tervezünk a közeljövőben. Az egyik ilyen, hogy sorozatot indítunk az Öt elem/Öt változó állapot kérdéskör elméleti alapjairól. További terveink még csak alakulóban vannak: a blog átköltöztetése egy honlapra, a blogbejegyzések fordítása angol nyelvre, és még néhány olyan meglepetés, ami akár az öt elemről mélyebben tanulni vágyókban is megpendít egy-két húrt. Egyszóval a 100. bejegyzés egyfajta új kezdet, amit a blog első születésnapján újabbak követnek. Reméljük örültök majd a változásoknak! Ha van ötletetek illetve kívánságotok a továbblépést illetően, írjátok meg kommentben. Így együtt alakíthatjuk a blog jövőjét...

E 100. bejegyzés tehát az új sorozat "Öt elem ill. Öt változó állapot a konyhában" kezdő darabja, mely alapvetően az Öt elemes táplálkozás alapelveit magyarázza röviden, amiket a sorozat további bejegyzéseiben egyenként alaposabban - az adott évszakhoz kapcsolódva - bővebben kifejtünk majd. Minden évszak kapcsán beszélünk majd az adott időszak sajátosságairól, melyek egyrészt az évszak egészségre gyakorolt hatását mutatják be, másrészt pedig a táplálkozás által nyújtott lehetőségekre mutatunk rá, melyeken keresztül ellensúlyozhatjuk a gyengítő hatásokat illetve elősegíthetjük az évszakban kibontakozó lehetőségeket. Szó lesz az Öt elemről, mint kapcsolatrendszerről, az Öt elemhez köthető ízekről, színekről és formákról, illetve az egyes évszakok jellemzőit, alapanyagait és főzési technikáit is ismertetjük.

Amikor az Öt Elem felmerül, sokan azt gondolják, hogy megszállott egészségmegőrzők főznek mindenféle különleges dolgot, ami inkább egészséges, mintsem ehető, netalán finom. Az Öt elem tanán alapuló receptek természetesen egészségesek, legalapvetőbb törekvésünk azonban sokkal inkább a harmónia: olyan ételek megalkotása, mely tetszik szemnek, orrnak, szájnak és az ízlelőbimbóknak, jót tesz a testnek, kiegyensúlyozza az érzelmeket, netán elbillent vagy elbillenni készülő testi, érzelmi, szellemi helyzeteket állít helyre. Ha valami igazán fantasztikusan finomat eszünk, akkor az általában harmonikus. Ez az, amit mindenhol, mindenkor és mindenben keresünk - a tányéron is.

Az Öt Elemes táplálkozás tapasztalás útján kikristályosodott szabályszerűségéket alkalmaz, s így egyrészt leegyszerűsödik a kísérletezés, másrészt fantasztikus perspektíva nyílik. Amikor adott egy alapanyag, nem teszünk mást, mint kiegészítő ízeket és színeket keresünk hozzá egy étel komponálásakor, mégpedig az öt elem szabályainak megfelelően. Így szabályszerűségek mentén haladva egyrészt leegyszerűsödik a kísérletezés, hiszen tudjuk közben, hogy mit miért teszünk, másrészt pedig egy színes és gazdag világ nyílik meg, melyben a legmeglepőbb kombinációk alakulhatnak.
Akkor tanulunk az Öt Elemről - az egyes alapanyagok tulajdonságairól és egymásra kifejtett hatásukról - a legtöbbet, ha kísérletezéssel megpróbálunk szabályszerűségeket találni. Ilyen például az a közhely, hogy ha elsóztuk az ételt, akkor érdemes bele krumplit tenni. Miért? Ez az Öt Elem nyelvére lefordítva nem jelent mást, mint hogy
1. a sós íz a Víz elemhez tartozik
2. a krumpli Föld elemű
3. ha sok a Víz, a Föld képes mederbe terelni illetve felitatni
4. tehát a krumpli valóban képes ellensúlyozni egy étel túlzott sósságát
Az Öt Elem szabályait tehát nap mint nap használjuk, csak esetleg nem tudunk róla.

Ahogy a fenti példából is láttuk, az Öt Elem rendszerét valószínűleg nagyon sokan használják a konyhában, csak éppen nem tudnak róla. Ők azok, akik odafigyelnek az ételkészítésre, és ízben illetve megjelenésben harmonikus fogásokat tálalnak. A legegyszerűbb és legkézenfekvőbb alapelv az Öt elemes konyhában a szezonalitás, mely nem csupán az egészségesen táplálkozni vágyók egyik szempontja, hanem a csúcsgasztronómia is előnyben részesíti. Természetes, hiszen minden bizonnyal azok az alapanyagok a legízletesebbek és leginkább tápanyagdúsak, amik éppen az adott időszakban érnek be természetes körülmények között. Az ízük mellett a hatásuk is ilyenkor a legjobb: a szezonális növények ugyanis általában mindig az adott időszak gyenge szerveire hatnak erősen, így nem csak finomat és szépet, hanem gyógyítót is eszünk, ha szezonális alapanyagokat használunk.
A szezonalitás alapelvének egy másik aspektusát is érdemes megvizsgálnunk, ugyanis nem csupán az adott évszakban éppen beérő alapanyagok felhasználása fontos ilyenkor, hanem éppígy alkalmazhatunk minden évszakban bizonyos főzési technikákat az egészségünk megőrzése illetve helyreállítása érdekében.

Szorosan kapcsolódik a szezonalitáshoz illetve tulajdonképpen adódik belőle egy másik fontos szempont az alapanyagok minősége. Mindig az a legízletesebb, leghatékonyabb és legszebb, amit a lehető legfrissebb állapotában készítünk el.

Szeretjük az egzotikusat, és néha igenis fontos, hogy kitekintsünk a megszokott környezetünkből, és új világokat fedezzünk fel. Semmiben nem mond ellent ennek az állandóan felmerülő igénynek a következő alapelv, mely azt hangsúlyozza, hogy a közvetlen környezetből származó ételek fogyasztását érdemes előnyben részesítenünk. Ezek az alapanyagok ugyanis a legfrissebbek, legtápanyagdúsabbak és leginkább az adott klímaviszonyoknak megfelelők. Sokféleképpen lehet érdekes ételeket készíteni - az egyik kedvencem a vietnámi zöldpapaya-saláta, melyet - zöldpapaya híján - szinte lehetetlen elkészíteni Magyarországon. Az ilyen esetekben érdemes helyettesítő alapanyagokban gondolkodni, melyek elképesztően jól tudnak működni. A zöldpapaya helyett én karalábét reszeltem le a salátához. Ráadásul ez a megoldás nem csupán arra jó, hogy helyettesítsünk hozzáférhetetlen alapanyagokat, hanem arra is, hogy jól megszokott hozzávalókat új köntösbe bújtatva felfedezzük igazi potenciáljukat.

Használható tehát az Öt Elemes táplálkozás kísérletezésre, harmóniák keresésére, de hatékony a gyógyításban, illetve nagyon jól működik a megelőzés és egészségmegőrzés szerepkörben is. Gyógyításkor és megelőzéskor elsősorban az egyes alapanyagok hatását vesszük figyelembe, melyet az adott évszakhoz, egyénhez illetve élethelyzethez igazítva alkalmazunk.

1 megjegyzés:

  1. Remek sorozatindító, várom a többi részt! :)

    Néhány példa még az 5 változási állapot elveinek konyhai alkalmazására:
    - egyes összetevőket a keserű ízük mérséklésére szokás sós vízben áztatni (a Víz oltja, lohasztja a Tüzet);
    - túl édes vagy nehéz ételt savanyú vagy növényi ízekkel lazítanak (a Fa felemészti a Földet);
    - sós ételeket (pl. halak) citrommal vagy más savanyú ízzel fűszereznek (a Fa felszívja a Vizet);

    VálaszTörlés